Módszertan

slider3A projekt keretében kétévente kerül sor empirikus adatfelvételre, egy körülbelül egyórás kérdőív lekérdezésére, amelyben a kérdések szövege és sorrendje megegyezik minden országban, és a kérdezettek kiválasztása is azonos elvek és módszertan alapján történik.

A kutatások az egyes országokban a 15 éven felüli népességre vonatkoznak nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint, a minta nagysága 1500–2000 fő között mozog.

Az adatfelvétel személyes megkérdezéssel történik, a kérdezőbiztosok a lakásukon keresik fel a mintába került, statisztikai véletlen módszerekkel kiválasztott személyeket, akiket válaszaikkal és adataikkal együtt a kutatás anonim módon kezel.

Az eddigi ESS adatfelvételi évek: 2002, 2004, 2006, 2008, 2010 és 2012. Magyarország az ESS mind a hat hullámában részt vett.

A hatodik hullám adatfelvételét a TÁRKI Zrt. készítette 2012. november és 2013. január között. A minta elemszáma 2014 fő.

A projekt keretében a magyar adatokból előállított angol nyelvű, nemzetközi sztenderdeknek megfelelő adatbázis bekerül az ESS adatbankjába, amit a norvég NSD kezel. Ott a többi ország hasonló adataival együtt ingyenesen és szabadon érhető el akadémiai jellegű kutatások és elemzések céljára.

Jelen gyorsjelentés az ESS hat hullámának adataiból készített elemzések második része. Ahogy erre fentebb utaltunk, ebben a gyorsjelentésben a magyar társadalom politikai intézményekkel kapcsolatos véleményét, felfogását ismertetjük leíró jelleggel (egyváltozós statisztikai elemzések segítségével). Az első részben a hazai intézményi bizalom alakulását vizsgáljuk demográfiai csoportok szerinti bontásban. Ezt követően egy általános bizalomindex bemutatása történik, majd némi nemzetközi kitekintést nyújtunk a korábbi adatok elemzésével.

Az eredmények bemutatása előtt két tényezőre érdemes felhívni a figyelmet. Az ESS adatfelvételekre mindig az őszi hónapokban, bizonyos években (2002, 2006, 2010) tehát pár hónappal a választások után került sor. Ez befolyásolhatja az intézményi bizalom időbeli alakulásának tendenciáit.

A különböző hullámokban különböző számú ország szerepelt, ami hatással lehet a nemzetközi átlagokra. Az országok száma az egyes hullámok sorrendjében a következő: 22, 25, 23, 27, 26. Az ebből adódó torzítás elkerülése érdekében a későbbiekben a nemzetközi átlagok mellett a csak a mind az öt hullámban résztvevő államok átlagai is szerepelni fognak az egyes hullámok elemzése során.